Avagy az ajtó, amin nem vihetsz át mindent…

Van, hogy érzed, hogy ott állsz egy ajtó előtt… Hívogat ami mögötte van, de nem lépsz át, mert… (Ide jöhetnek a kifogások.) Mi ez? Félelem, megfelelési kényszer? Félsz, hogy amit eddig ismertél eltűnik, félsz, hogy nem értenek majd meg, elveszítesz valakit vagy valamit vagy hogy rosszá tesznek, nem értenének meg? És amúgyis teljesen irracionális?

Van, hogy fal előtt állunk. Amikor hosszú ideje toporgunk egy helyben, mintha már nem lenne semmi más irány, mint visszafelé… Vissza kell, hogy húzd magad. Mennyi energiát használsz arra, hogy fenntartsd ezt?

De van ott egy ajtó a falon… ami mögött érzed, hogy nagyobb és több lehetőség nyílna meg számodra… Megmagyarázhatatlan erő húz felé. De nem vihetsz át mindent.

Van, hogy tesztel az élet, az Univerzum vagy mindegy hogyan nevezzük…

Hajlandó vagy-e akkor is választani, ha minden összedől, amit eddig ismertél?

Hajlandó lennél-e mindent elveszíteni? Nem kell, hogy tényleg így legyen, de lesz ami lesz, menni arra, amerre menned kell?

Hajlandó vagy-e túllépni a korlátaidon, meghaladni jelenlegi Önmagadat, letenni mindent, ami már nem szolgál téged?

Ijesztő lehet, igen. De hajlandó vagy ébernek lenni, hogy mit teremthet az, ha lépsz? Milyen új jövő válik lehetségessé?

Hajlandó lennél megkövetelni azt, ami Neked működik? És ugrani… Ismeretlen és félelmetes lehet. De amit félelemként azonosítottál lehet, hogy valójában izgatottság?

Mi van akkor, ha azzal, hogy leteszel mindent az ajtó előtt, azzal többet kapsz Önmagadból és másokból is? Mi van akkor, ha ez az, ami mindenki számára többet teremt?

Az ajtó mögött mindig valami nagyobb vár…

Mered-e hinni, bízni benne, TUDNI?

Hajlandó vagy-e tudni, amit tudsz, kétségek nélkül?